Pár napja elég zavaros a kapcsolatunk Tomival. Sokat veszekedtünk és már nagyon betelt a pohár mindkettőnknél. Igazából nem tudjuk, hogy mit akarunk... Ha együtt maradunk, akkor lehetséges, hogy rengeteget veszekednénk, és csak tönkretennénk egymást. Ha szakítunk, szintén borzalmas lenne, mert mindenkinél jobban szeretem és Ő az én életem értelme.

Változtatnunk kellene, nem tudom min, eddig nem nagyon jött össze. Vannak nagyon boldog és csodálatos napok, de van, amikor pokol. Mind a ketten elég sértődékenyek vagyunk, elég könnyen félre tudjuk érteni egymást, és nem engedünk semmiből. Na, és itt kezdődnek a problémák.

Napok óta azon töröm a fejem, hogy mi legyen a kettőnk sorsa. Ő is ezen rágódik szerintem, Ő sem tudja, hogy mi lenne a jó kettőnknek. Tanácstalan vagyok, kicsit kétségbe is vagyok esve.

Szeretem Őt, azaz igazság, és nem szeretném, ha elválnának az útjaink. Változást akarok!

Az utóbbi időben már nem érzem azt, hogy szeret engem, és mindenre képes lenne értem. Régen nem így volt, olyan, mintha már nem is az a Tomi lenne, akit én annak idején megismertem. Szerintem nagyon megváltozott.

Még mindig reménykedek, hogy 1x minden olyan szép és jó lesz, mint régebben. Álmodozok, és abban reménykedek, valóra válnak majd az álmaim.

Ma is összevesztünk (inkább úgy fogalmaznék, hogy még most is haragszunk egymásra, a fene tudja, miért), de én mégis arra gondolok, hogy mennyire szeretném, ha megkérné pár éven belül a kezemet (kb. 2-3 év múlva). Már azt is elképzeltem, hogy elvisz 2 napra egy szállodába (Magyarországon persze, nem kell külföldre) és ott megkéri a kezem. Nézegettem a szállodákat és a Spirit Hotelnek (Sárváron) örülnék a legjobban, szerintem ez éppen alkalmas hely erre vagy mondjuk Lillafürden a Hotel Palotába :)

Ezek csak álmok, de nagyon-nagyon vágyom rájuk! Istenem bárcsak teljesülnének!

Jó éjszakát mindenkinek!